Ugrás a fő tartalomra

Támadás a Puerto Ricó-i Muñiz légi bázis ellen – az Amerikai Egyesült Államok Légierejének létesítményei ellen végrehajtott egyik legsikeresebb akció

1981. január 12-én éjjel a Puerto Ricó-i Népi Hadsereg, vagy ismertebb nevén a "Macheteros" fegyveresei hatoltak be a Puerto Rico fővárosának, San Juannak nemzetközi repülőterén található Muñiz Légi Nemzeti Gárda Bázis területére és felrobbantottak az ott állomásozó repülők közül 10 darab A-7D Corsair gépet, ezzel a vietnámi háború után az Amerikai Egyesült Államok Légierejének (USAF) földön elszenvedett egyik legsúlyosabb veszteségét okozva.

Az Ejército Popular Boricua ('Macheteros'), vagyis a Puerto Ricó-i Népi Hadsereg jelképe. (1)

Puerto Rico egy nagy és több kisebb szigetből álló szigetcsoport a Nagy-Antillák keleti részén, a Dominikai Köztársaság és az Amerikai Virgin-szigetek szomszédságában, mintegy 1600 kilométerre délkeletre Floridától. Puerto Rico az 1898-as spanyol–amerikai háborút követően került az Amerikai Egyesült Államok fennhatósága alá. Jogi státusza szerint – hasonlóan több olyan, az USA-hoz tartozó és korlátozott önkormányzatisággal rendelkező területhez, mint például Guam, Amerikai Szamoa, Északi-Mariana-szigetek vagy az Amerikai Virgin-szigetek – 'unincorporated territory'-nak, vagyis „nem bekebelezett terület”-nek számít. Ezek a területek az Egyesült Államokhoz, annak joghatósága alá tartoznak, azonban tagállamként nem részei, és az amerikai alkotmány rendelkezései korlátozottan vonatkoznak rájuk.


Puerto Rico szigetének és államalakulatának elhelyezkedése. (2)

A kicsivel több mint 3 millió lakosú és csaknem teljesen spanyol ajkú Puerto Rico hivatalos neve angolul Commonwealth of Puerto Rico, ami jogi közösségre utal, míg spanyol elnevezése kissé eltérő jelentéssel bír: Estado Libre Asociado de Puerto Rico, vagyis szabadon társult államként fogalmazza meg kapcsolatát az USA-val. Lakói amerikai állampolgárok, a szigetország 1952 óta saját alkotmánnyal is rendelkezik, ami a helyi (nem szövetségi) ügyek feletti rendelkezés tekintetében a tagállamokhoz hasonló autonómiát nyújt, ugyanakkor szövetségi szinten csak korlátozott érdekérvényesítő erőt biztosít (például a Puerto Ricó-iak amerikai állampolgárságuk ellenére nem szavazhatnak az elnökválasztáson, a kongresszusba egyetlen, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt delegálhatnak).

A második világháború alatt Puerto Rico fontos szerepet töltött be a területén létrehozott Roosevelt Roads Naval Station haditengerészeti bázisnak köszönhetően, amely kapacitását tekintve az Atlanti Flotta 60 százalékát is képes lett volna ellátni háborús időkben. Katonai jelentőségét és az ezzel járó amerikai katonai jelenlétet – főként Kuba közelsége miatt – a hidegháború alatt is megőrizte. A haditengerészet mellett a szárazföldi erők és a Nemzeti Gárda is működtetett – elsősorban kiképzésre szolgáló – létesítményeket a szigeteken, valamint a San Juan nemzetközi repülőterén található Muñiz légi bázison (Muñiz Air National Guard Base) állomásoztak a Puerto Ricó-i Légi Nemzeti Gárda 156. Taktikai Vadászrepülő Csoportjának (156th Tactical Fighter Group) repülőgépei is. Az 1980-as évek elején az egység 18 darab LTV (Ling-Temco-Vought) A-7D Corsair II könnyű támadó-csapásmérő vadászbombázóval volt felszerelve, amelyek a korábbi Lockheed F-104C Starfighter szuperszonikus vadászgépeket váltották fel. A bázis 25 pilóta és 900 katona állomáshelyéül szolgált ezidőtájt.

1967 és 1975 között használatban lévő F-104D Starfighter. A Puerto Ricó-i egység volt az utolsó, ahonnan kivonták a szolgálatból a Starfightereket. (3)

A Puerto Ricó-i Légi Nemzeti Gárda két LTV A-7D Corsair II gépe a 'Solid Shield 78' gyakorlat közben 1978-ban. (4)

Corsair repül Puerto Rico szigete körül. (5)

A Puerto Ricó-i ellenállási mozgalmak megléte egyidős az amerikai megszállással. A függetlenségpárti radikális mozgalmak erőszakos fellépésére válaszul 1948-ban törvényben tiltották meg a Puerto Ricó-i nemzeti jelképek használatát, például a Puerto Ricó-i zászló birtoklását, hazafias dalok éneklését vagy a függetlenség írásban vagy szóban történő támogatását. Mindez csak olaj volt a tűzre, több városban lényegében fegyveres felkelés tört ki, aminek leverésére a Nemzeti Gárda katonáit (és a korabeli visszaemlékezések szerint P-47 Thunderbolt vadászbombázókat) is be kellett vetni.

Tömeges letartóztatások San Juanban. (6)

A Nemzeti Gárda katonái és civil ruhás rendőrök tűzharcban a nacionalista felkelőkkel. (7)

A Puerto Ricó-i Nemzeti Gárda csapatai elfoglalják Jayuya városát. (8)

Bár a törvényt 1957-ben hatályon kívül helyezték, az '50-es évektől kezdve több antikolonista, nemzeti, nemzeti-forradalmi mozgalom és hozzájuk kapcsolódó fegyveres szervezet alakult meg a Puerto Ricó-i függetlenség támogatására. Közülük a két legjelentősebb a Chicagóban alapított FALN – Fuerzas Armadas de Liberación Nacional (angolul Armed Forces of National Liberation, magyarul Nemzeti Felszabadító Fegyveres Erők) és a Filiberto Ojeda Ríos által alapított EPB – Ejército Popular Boricua (Boricua Popular Army, Puerto Ricó-i Népi Hadsereg) vagy ismertebb nevén a ’Macheteros’ voltak. Ezek a szervezetek az USA és Puerto Rico területén számos fegyveres akciót hajtottak végre a ’70-es és ’80-as években az amerikai fegyveres és biztonsági erők tagjai, állami szervek képviseletei és nemzetközi vállalatok, bankok érdekeltségei ellen (a FALN elsősorban Chicagóban és New Yorkban volt aktív). A ’Macheteros’ (vagyis „Machete-forgatók”) névválasztás szimbolikus jelentőséggel bír: egyrészt a cukornádföldeken dolgozó, a machetét munkaeszközként és fegyverként is használni képes nádvágókra utalt, másrészt átvette az 1898-as amerikai offenzíva idején működő egyik ellenálló csoport, "los macheteros" elnevezését.

1978 és 1986 között mintegy 18 fegyveres akciót tulajdonítanak a szervezetnek, köztük szövetségi létesítmények elleni támadásokat az USA-ban, bombatámadásokat, rendőrök és amerikai haditengerészek elleni merényleteket Puerto Ricó-ban, a San Juan-i FBI-iroda és a Szövetségi Bíróság épülete elleni rakétatámadásokat vagy a hírhedtté vált akciójukat, a Wells Fargo pénzszállító telepének kirablását Connecticutban 1983-ban, amely során 7,2 millió dollárt zsákmányoltak, ami addig a legnagyobb értékű USA-ban elkövetett rablásnak számított.

Az FBI különleges ügynöke mutatja be a Puerto Ricó-i Népi Hadsereg tagjaitól 1985-ben lefoglalt M72 LAW gránátvetőt. Ilyen fegyverrel hajtották végre a minimális károkat okozó, de szimbolikus jelentőségű támadásokat az FBI irodája és a Szövetségi Bíróság épülete ellen. (9)

A 'Macheteros' tagjaitól lefoglalt fegyverek 1985-ből. (10)

A Muñiz Légi Nemzeti Gárda Bázis elleni támadást Eugenio María de Hostos, a latin-amerikai nemzeti függetlenségi mozgalmak egyik 19. századi szószólójának születésnapjára időzítették. Nem sokkal éjfél után a katonai egyenruhát viselő 11 fegyveres a kerítés drótját egyszerűen átvágva jutott a bázis területére. A korabeli jelentések feltételezése szerint a támadók egy része a közeli csatornák egyikén keresztül csónakkal közelítette meg a létesítményt és jutott el a rámpán parkoló gépekhez. A repülőtér biztonságát a Légi Nemzeti Gárda állománya és szerződéses biztonságiak együttesen látták el. A behatolók a támadás végrehajtását a műszakváltás idejére időzítették, ami belső információk meglétét vagy jól előkészített előzetes megfigyelést feltételezett.

25 darab időzített robbanószerkezetet helyeztek el a rámpán álló gépeken: az A-7D Corsair repülőkön és egy – a korábban szolgálatban álló típust bemutató – kiállítási darabként szolgáló F-104C Starfighteren. A robbanószerkezetek külön-külön négy rúd, bányászatban használt Iremite robbanóanyagból álltak, amit korábban egy Puerto Ricó-i robbanóanyaggyárból loptak. A 60 percre állított időzítésért egy egyszerű óra felelt. Az egész akció kevesebb mint 8 percet vett igénybe és észrevétlen maradt, a támadók ugyanazon az úton távoztak, ahol érkeztek. A robbanásokban 10 darab A-7-es megsérült, 8 gépet selejtezni kellett (emellett megsemmisült a kiállított F-104-es is). A beszámolók szerint a füstfelhők 18 méter magasra is elértek, a tűzoltóknak két órába tellett megfékezni a lángokat. Két A-7-esre erősített bomba nem robbant fel, ezeket később a haditengerészet szakértői hatástalanították.

Az A-7D gépek roncsai a robbantást követően. (11)

Hasonló sorsa jutott a kiállított F-104 Starfighter is. (12)

Az illetékes amerikai szervek tisztában voltak az objektum védelmének hiányosságaival, azonban nem tették meg időben a szükséges ellenintézkedéseket. A támadás másnapján a Puerto Ricó-i Népi Hadsereg közleményben vállalta a felelősséget. Az akció jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, ami azonban gyorsan elhalt. Az incidenst követően azonnal megduplázták a Muñiz repülőtér őrségét (11 főről 22-re), majd a bázis védelmét ellátó biztonsági szolgálat létszámát 18 katonára és 46 külső szerződésesre növelték. Elektromos kerítéssel látták el a légi bázist, valamint további védelmi intézkedésekre vonatkozó javaslatokat fogalmaztak meg. Az akció után felülvizsgálták az amerikai légierő teljes biztonsági programját, az ezt követően elfogadott intézkedéscsomag 44 magas fenyegetettségű légi bázist érintett. A biztonsági fejlesztések részét képezte a biztonsági erők létszámának növelése a négyfős tűzcsoportok kialakíthatósága érdekében, javították a bázisok területének és kerítésének világítását, fejlesztették a jármű-, rádió- és egyéni eszközállományt, ezen kívül a meglévő képzések részévé tették az antiterrorista oktatást.

A-7D Corsair II gépek várják a repülésre való előkészítést a Muñiz légi bázison egy későbbi gyakorlat, az 'Ocean Venture '84' során 1984-ben. (13)

Az akció sok szempontból egyedülállónak számított. A vietnámi háborút követően ez volt a legnagyobb szabású, amerikai repülőtér vagy légi bázis elleni támadás. Ez az akció jelentette az első olyan békeidőben elkövetett terroristatámadást, amelyben az Egyesült Államok Légierejének kötelékébe tartozó repülőgépeket semmisítettek meg. Emellett ez volt az első támadás is amerikai földön lévő USAF-létesítmény ellen. Az okozott károkat akkori értéken 45 millió dollárra becsülték, így ez a támadás számított sokáig a legnagyobb anyagi veszteséget okozó USAF elleni támadásnak, amelyet egyetlen szabotázs- vagy terrorakcióval értek el. Hasonló nagyságrendű veszteséget talán a tálibok Camp Bastion elleni 2012. szeptemberi 14-ei afganisztáni támadása jelentett, ami a tengerészgyalogság 6 AV-8B Harrier gépének megsemmisülése, 2 további Harrier és a légierő egy C-130E szállítógépének sérülése mellett két amerikai halálos áldozattal is járt.

A támadást követő vizsgálatok során az FBI nem jutott az elkövetők nyomára. Filiberto Ojeda Ríost 2005-ben, 72 éves korában az FBI letartóztatási kísérlete során Puerto Ricó-i otthonában lelőtték. Puerto Rico pontos jogi státusza és annak jövője jelenleg is politikai vita tárgyát képezi az Egyesült Államokban.

 

Felhasznált források: 

  • Az Amerikai Egyesült Államok és Puerto Rico különleges kapcsolata; Szabó Máté Csaba, Nemzet és Biztonság 2015/3. szám (pp. 17–32)
  • Defending Air Bases in an Age of Insurgency: Integrated Base Defense Principles for Commanders VOLUME III; Edited by Shannon W. Caudill - Andrea D. Tullos - Erik K. Rundquist, Air University Press; Maxwell Air Force Base, Alabama, March 2021 
  • First Peacetime Terror Attack On The Air Force Destroyed Eight A-7 Attack Jets 40 Years Ago; Thomas Newdick, The Drive, January 12, 2021 link
  • Globalization, Democracy, and Revolutionary Nationalist Movements in Latin America: An Introduction; Armando González-Cabán, Latin American Perspectives, Vol. 35, No. 6, Nov., 2008, (pp. 77-82)  
  • HQ AFSPA/SPSS, Kirtland AFB NM - Sabotage to A-7 Aircraft at Muniz ANGB, PR, Jan 81 (2-15)
  • Incident Summary - GTD ID: 198310300009 / 198501250009; Global Terrorism Database, National Consortium for the Study of Terrorism and Responses to Terrorism, University of Maryland
  • Macheteros; Encyclopedia.com link 
  • Muñiz Air National Guard Base; Luis Muñoz Marín International Airport; San Juan, Puerto Rico; GlobalSecurity.org link
  • Puerto Rican Revolutionary Nationalism: Filiberto Ojeda Ríos and the Macheteros; Michael González-Cruz, Alberto Marquez Sola and Lorena Terando, Latin American Perspectives, Vol. 35, No. 6, Nov., 2008 (pp. 151-165)  
  • Puerto Rico; Encyclopædia Britannica link 
  • Roosevelt Roads Naval Station; GlobalSecurity.org link
  • Terrorists blew up nine Puerto Rican national guard jet…; Christopher Pala, UPI Archives, Jan. 12, 1981 link 
  • The raid on Camp Bastion was a bloody first for some Marine aviators; Blake Stilwell, We Are The Mighty, February 05, 2020 link 
  • U.S. Military Installations in Puerto Rico: An Essay on Their Role and Purpose; Humberto García Muñiz, Caribbean Studies; Vol. 24, No. 3/4, 1991 (pp. 79-97)

 

Képek, illusztrációk forrása:

(1) Wikimedia Commons
(2) mapsofworld.com
(3) Maj. Luis Baldoni, Puerto Rico Air National Guard, USAF / U.S. National Guard photo
(4) USAF / U.S. DefenseImagery #: DF-ST-86-11227
(5) Julio A. Fuentes
(6) n.a. (War Against All All Puerto Ricans / waragainstallpuertoricans.com)
(7) n.a. (latinamericanstudies.org)
(8) "El Imparcial" / Puerto Rico National Guard (US Army), (latinamericanstudies.org)
(9) n.a. (latinamericanstudies.org)
(10) n.a. (latinamericanstudies.org)
(11) United States Air Force
(12) n.a. (I-F-S.NL)
(13) TSgt. Ken Hammond, USAF / U.S. DefenseImagery #: DF-ST-85-09837

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

A koreai háború és az ENSZ-erők I. − Út a háborúhoz

A második világháború öröksége Korea a XX. század elején került japán befolyás alá, 1910-es annektálásától kezdve 1945-ig hivatalosan is japán fennhatóság alá tartozott. Az 1943-as teheráni konferencián a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia vezetői megállapodtak abban, hogy Koreát teljes függetlenné válása előtt nemzetközi gyámság alá kell helyezni, azonban ennek részletei nem kerültek pontos kidolgozásra. Miután a Vörös Hadsereg bevonult Mandzsúriába és Koreába, a szövetségesek között újonnan létrejött megállapodás a 38. szélességi kör mentén osztotta két részre az országot: a népesebb déli rész a fővárossal, Szöullal együtt az amerikai zónához került nagyjából magyarországnyi (93 431 km 2 -nyi) területével, míg a területileg nagyobb (121 193 km 2 -es), iparilag fejlettebb északi rész és a 28 millió fős népesség kevesebb mint egyharmada a szovjet megszállási övezet részévé vált. Szöul − vagy a japán megszállás alatti nevén Keijō − utcai látképe 1944 januárjából. A kép előter

Semleges országok a második világháborúban: A különleges semlegesek – Dánia és Izland (és Grönland)

A második világháború számos különleges és szokatlan helyzetet eredményezett, nem volt ez másképp a többé-kevésbé semlegesen maradt országok esetében sem. Az alcímben szereplő területek sorsa több szempontból is érdekesen alakult a második világháború során. A Dán Királyság második világháború előtti államalakulata némileg eltért a mai formájától: Dánia, Izland, Fereör és Grönland együ tteséből állt össze. Izland 1918. december 1-jétől független államként perszonáluniót alkotott Dániával, míg a Grönlanddal k apcsolatos dán-norvég területi vitát a hágai Nemzetközi Bíróság nem sokkal korábbi, 1933-as döntése rendezte Dánia javára.    A hadüzenet nélkül maradt Dánia 1940. április 9-én Németország megtámadta és négy-hat óra leforgása alatt megszállta Dániát. Az ország azonban a háború befejezéséig hivatalosan semleges maradt, és a megszállás ellenére sem történt hadüzenet. Az elterjedt nézettel szemben, a háború befejezését megelőző utolsó évek kivételével, a dánokra sokkal inkáb